Azon gondolkodtam, hogy mit érezhet az a harmincas apuka, aki látja, hogy rajtam kívülálló okok miatt kényszerülök tolatni (hogy kiengedjek egy nőt, aki az iskola előtti parkolóból akar kifordulni az úttestre a gépjárművével inkább kevesebb, mint több sikerrel), és beáll egy mozgó kocsi mögé. Szóval szépen, lassan, csúsztatott kuplunggal az úttesten gurulok a rám merőlegesen parkoló autók sokasága mellett, és milyen jó, hogy így tettem, mert a három általános iskolás, alsós kislányával ez az agytröszt faszán beáll a kocsim mögé.
Már jóval korábban megkezdem a manővert, az araszolást és mindezek ellenére ő úgy érzi valamiért, hogy a járdáról neki az úttestre kell lépnie a három kis Lottival és lehetőleg pont egy mozgó gépjármű mögé. A semmiből bukkannak fel és mire a csipogó megszólal már én is látom őket és azonnal a fékre tudok lépni.
Bent hagyom rükvercben a váltót, hogy lássa (ha eddig nem látta volna) mit akarok, mi az elképzelésem, ugyanakkor a féken is ott van a lábam, hogy lássa, látom őket, és addig nem folytatom a manővert, amíg el nem lépnek a kocsi fara mögül ...
És mit csinál az agytröszt?
A három kis Lottival beáll az autó mögé ... és áll ... és csak áll az idiótája.
Váltó hátramenetben, lábam a féken ... direkt hagyom így ... várok ...
Hátha kapcsol az idiótája. És nem. Csak áll a három kis Lottival, meg nem mozdulna ez a nyomorék ...
És csak áll és áll és áll ...
Nem mozdul.
Nem mozdulok.
Direkt nem csinálok semmit, hátha valami szikra gyúl fenséges elméjében, valami az agy helyzetfelismerő részében aktiválódik ... de nem bazmeg ... az ott neki egy tiltott övezet, korlátozott sebességű zóna, behajtani tilos tábla, a logikus gondolkozástól elzárt terület ...
Áll és áll és áll.
Már vagy egy perce küzdök a nyomorulttal.
Nem tudom eldönteni: simán csak ki akar velem baszni és férgeskedik vagy tényleg ennyire hülye.
És ameddig nem engedtem le az ablakot és integettem a debiljének, hogy menjen már, mert nekem tolatnom kell, hogy az a másik szerencsétlen, az a nő, aki előbb rakta be a kölykeit a kocsijába, nem tud kitolatni a szaros autójával, mert valamiért a három autónyi távolság közte meg közöttem nem elegendő, akkor meg sem mozdul ...
Aztán meg néz a féreg, jelentőségteljesen benéz az ablakon és csóválja a fejét, mintha az én hibám lenne mindez.
Hihetetlen.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése