Appetite for Oxygen!

Nos, egy kis véleménynyilvánítás a tavaly előtti (2023) GNR koncertről.
 
Valahol cikkezték, hogy félidő után egy csomóan leléptek. Ez nem igaz, sőt, a koncert utolsó harmadában már hering módjára álltak az emberek a színpad előtt.
A három és fél órás koncert volt a probléma. Ez nem embernek való. Sem a zenekarnak, sem nekünk, nézőknek. Főleg, akik ültek, mint én is, egyenesen borzalmas volt. Ezek a lehetetlen műanyagszékek. Sem ülni nem lehet bennük, sem oldalvást feküdni kicsit, sem sehogy.
Ahogy egy lány nyögte mögöttem félidőben: 'szétültem a seggem bazmeg'.
Az emberek egyszerűen elmenekültek a totális testzsibbadás elől a mellékhelyiségekhez, valamint a táplálékfelvelő helyekhez.

És itt elérkeztünk a koncert egyik nagy hibájához, (a másik az ótvar hangosítás).
 
Nem tudom, hogy ezeket a maratoni hosszúságú haknikat ki az, aki kitalálta ... A több egyáltalán nem jobb. Eleve Akvel hangja borzalmas már. 60 pluszosan nem tudom minek kell erőlködni. Minek kell szaladgálni, minek kell egyáltalán bármilyen kardiótevékenységet végezni. Nem a bohóckodástól lesz jó egy koncert. Egyébként egy huszonévesnek is meggyűlne a baja napi vagy kétnapi rendszerességgel majdhogynem négy órás koncerteket adni, ráadásul ezeket a számokat elénekelni valóban embertpróbáló feladat. Más, egészséges hangú embernek is beletörne a bicskája. Aztán csodálkozunk, hogy Akvel hangja nem bírja. Nincs olyan ember, aki ezt végig tudná tolni komolyabb hangproblémák nélkül. Nem értem miért kell még rátenni egy lapáttal a szarra.

Emlékszem a 2018-as Budapest Park-i Billy Idol koncertre. Kicsivel volt több, mint egy óra. Tisztességes iparosmunka volt az a gig, de teljesen jó volt és szerethető. (Szerintem egy józan gondolkodású, zeneszerető ember erre vágyik a nyugdíjas életkorú zenekaroktól, nem a végeláthatatlan, teátrális bohóckodásra.) Ahhoz képest, hogy két nappal a budapesti koncert előtt az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán színpadra tud -e lépni a mi kis kokainbárónk, ugyanis egy komoly légúti betegséggel kellett szembenéznie ... Az Instagramra még fel is töltött egy képet, ahol -szó szerint- egy durvább mikuláscsomagnyi antibiotikumokat és egyéb gyógyszereket tartalmazó zacsival pózolt. Ennek ellenére mégiscsak sikerült felmenni a porondra és teljes jól, érthetően, hamis hangok nélkül! végigtolnia a bulit. Az utolsó néhány számon azért már érződött, hogy Mr. Idol nagyon elfáradt, de egyértelmű volt, hogy itt nem az életkora vagy a hangszálai, hangproblémái jelentették a problémát, hanem a megbetegedése, ami miatt nehezen tudott már levegőt venni és gondolom a torka is teljesen odavolt már. De! Mégsem volt hamis!
(Az meg sokat elmondott a zeneszeretetéről, amikor kissé elérzékenyülve köszönetet mondott a zenekarnak, elsősorban Steve Stevens gitárosnak, aki mindig ott volt mellette és támogatta, hozzásegítette ahhoz, hogy most ő nemcsak itt, hanem mindenhol felléphet(ett) és azt csinálta és csinálhatta az életben, amire mindig is vágyott, ami mindig is az ő lételeme volt ... Megható volt. Őszinte.)

Nekem ez sokkal többet jelentett, semmint pl. az ukrajnazászlós butáskodás a kivetítőn, akiknek szerintem amúgy fogalmuk sem volt arról, hogy az mi fán terem és mért...

Szóval, Akveléknek ugyanezt kellene tenniük. Egy órás koncert vagy max. másfél. Ebben lehetne félúton egy kis dobszóló, közönségénekeltetés, aztán a fetrengős gitárszóló (mondjuk ezt sosem értettem miért jó), sőt, ha nagyon profik akarnának lenni, bedobhatnának még valami vicces, sztorizgatós anekdotát. (Biztosan lenne mit mesélni).
Akvelnek közben lenne ideje egy kis oxigént magához vennie, kicsit megpihennie, kicsit regenerálódnia.

Egy józan értékítéletű ember teljesen meg lenne elégedve ezzel az időtartammal és a közbenső körítéssel.

Az én véleményem egyébként az, hogy Akvel hangja annyira nincs rossz állapotban (most ezt a 60-as éveihez képest értem, nyilván nem várom el a régi hangteljesítményt tőle, egyszerűen nincs az a hangszál, amely ezt a megfeszített tempót bírná, bármennyire is fiatal lenne az illető); másodsorban meg az, hogy Akvel nem tudja már kiénekelni a magas hangokat, mégpedig azért, mert szuflával nem bírja egyszerűen.

Azt viszont sehogysem tudom eldönteni, hogy a hangosítás szándékosan volt értékelhetetlen, élvezhetetlen vagy ennyire balfaszok voltak a szakemberek?! Feltételezem nem ötforintos hangosítóbrigáddal járják az országokat. Vagy így akarták elrejteni Rózsabimbónk vokális kihívásait? Nem tudom. Mindenesetre ez egy nagyon rezsicsökkentett hangélmény volt.

Ha nekem kellett volna kifizetnem a jegy árát, visszaköveteltem volna a pénzem. Sajnos nem ért annyit a performansz, amennyit elkértek érte...

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése