Egyre nagyobb trend a pár év együttélés, aztán a kötelező gyerek, általában az éppen aktuális apától egy, utána pedig a törvényszerű válás.
Azon gondolkoztam, mennyire kell érzéketlennek és érdek vezéreltnek lennie egy nőnek ahhoz, hogy mindezt kiváló színészi készségekkel teljesíteni tudja.
A buta, egyszerű, elvakult, pina után futkosó (akár papucs) férfiakat könnyű megvezetni, teljesen mindegy, hogy okos avagy buta -e az illető nő.
Az viszont, hogy az okos férfiakat is át lehet ejteni, az meglepő számomra. Mintha a férfiak racionális gondolkodási képessége (amivel mindig a nők előtt fognak járni, amíg az evolúció az evolúció) a pina megjelenésével arányosan csökkenne, drasztikusan.
És itt nem csak a tehetős, gazdag férfiakról beszélek, akik játszi könnyedséggel veszik a válópert, a lakás elvesztését, a gyerektartást ... hanem a hétköznapi, okos férfiakról, akik ugyanúgy benyalják ezt a fantasztikus színészi játékkal előadott kamudarabot, csak nekik sokkal nehezebb ebből kijönni, főleg anyagilag.
Az okos nőkkel nagyon kell vigyázni. Fantasztikusan jól tudnak játszani, manipulálni, kevergetni a kártyáikat, saját önös érdekeik ÉRDEKBEN.
Ez az egyébként, amit én sosem fogok tudni sem felfogni, sem megérteni:
hogyan képes egy nő érdekből, érzelem nélkül testi-lelki kapcsolatot létesíteni pusztán azért, hogy valamit elérjen, megszerezzen, és utána pedig, mintha egy teljesen más személyiség lenne, mocskoljon, gyalázzon, elvegyen, megalázzon, eltaposson, mindenféle szemrebbenés nélkül másokat, megint csak azért, hogy valamit elérjen, megszerezzen.
Ez egy ösztönös képesség?
Veleszületett adottság?
Valószínűleg.
Ennyire nem lehet jó színész egyik sem.
Mindenesetre nem tudom elhinni azt, hogy a férfinak az arcát, akit csak érdekből fejtek meg, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt, nem látja majd a megszületett gyermeke arcán? Aztán vannak a gesztusok, később pedig a személyiség, amik mind mind emlékeztetni fogják a nőt arra, hogy kiből van a gyereke másik fele.
Akkor az anyai szereteten túl, az érdekgyűlöletével hogyan fog majd tudni elszámolni? Nem fogja nyíltan vagy burkoltan rázúdítani a fiára vagy a lányára a korábban elkövetett gusztustalanságát? Mert ez az, és nem fog enyhülni az idővel, az mindig ott marad, mint egy levakarhatatlan jel; egy stigma. Egy régebbi döntés eredménye. Egy régebbi döntés gyümölcse. Egy régebbi döntés (meg)születése. Egy keserédes valami. Ki nem mondott szavakkal, elharapott utalásokkal nem a gyerekét fogja hibáztatni, nem rajta fogja levezetni frusztrációit?
Mennyire lehet egy ilyen közegben egészséges mentalitású gyerek, fiatal felnőtt, felnőtt, az érdek-szerelem gyümölcse?
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése