Nudista

Azon gondolkodtam, hogy a nudista az a hedonista megfelelője -e? Bizonyos értelemben talán igen.

Számomra rendkívül idegen ez a fajta elfoglaltság: a nudizmus.

Sokszor felfoghatatlan számomra, amikor nemcsak párok, hanem családok, generációk napoznak meztelenül egymás mellett.

Amikor kisgyerek voltam persze anyám és apám is járt előttem meztelenül, általában fürdés idején. De ennyi volt, és akkoriban nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget a dolognak. Persze megnéztem anyát és apát, anyát különösen alaposan. Nem tudom miért tettem. Nem voltak különösebb érzéseim, fizikai pláne nem, de az ő teste érdekesebb volt, apa meg olyan volt mint én, csak mindene sokkal nagyobb és szőrösebb. Anyának szőrös puncija, és szép, formás, de nem nagy mellei voltak. Feszes, lapos, rendkívül szép vonalú hasa. Az egész teste izmos volt és karcsú. Az arca pedig olyan, mint Diana hercegnőé (néha ma is előfordul, hogy megállítják és a kísérteties hasonlóságról tudatják). Kisgyerekként persze ezeket a fizikai tényezőket még nem tudtam ennyire konkrétan megfogalmazni, és nem is tulajdonítottam nekik nagy jelentőséget. Anya más mint Apa. Rácsodálkoztam a különbségre. Ennyi volt.

Elmondhatom, hogy korához képest mindig fiatalabbnak, fittebbnek nézett ki. Az ízlése a divat és stílus területén szintúgy kiemelkedő, mind a mai napig. Sajnos a kor őt sem kíméli, de a korabeli nőkhöz képest még mindig sokkal jobb formában van.

Mégsem tudnám elképzelni, hogy meztelenül napozzunk együtt. Valahogy nagyon kellemetlenül érezném magam; de a pontos okát nem tudnám megfogalmazni. Kisgyerekként értelemszerűen nem tudtam volna felfogni a dolog jelentőségét, sőt, még 16 éves koromban, amikor a Balatonon nyaraltunk és ráfeledkeztem a lapos, szép vonalú hasára, amikor bikiniben napozott mellettünk, még akkor sem. Sőt, akkor még jó bulinak is tartottam volna a nudizást, nemcsak vele, hanem a korosztályomból bárkivel.

De most, 30 évesen már nagyon kellemetlen lenne.

Nem tudom miért és miért pont most jöttek elő belőlem ezek az érzések, megállapítások.

Gátlások ezek? Nem tudom.

Nem arról van szó, hogy nem akarom látni vagy undorodnék anya vagy apa látványától, egyszerűen nem érezném helyénvalónak. Anya anya, apa apa. Bár emberek, saját személyiséggel, sajátos testtel, mint mindannyian, úgy éreznem ez nem tisztességes. Mert ők a szülők, rájuk fel kell nézni, tiszteletet kell adni nekik, amibe az, hogy én, bár mint felnőtt ember -számukra és önmagam előtt is- még gyerek, nem gondolnám helyénvalónak.

Van bennem egy gátló gátlás. Egészséges gátlás ez? Ezt sem tudom.

A másik aspektusa a dolognak maga a meztelenkedés. Nem elsősorban szégyenlősségről van szó (ami szintúgy megvan bennem és szerintem minden normális emberben), hanem egy olyan gondolkodásmódról, beállítottságról, ami azt mondatja velem, hogy meztelenre akkor vetkőzünk, hogyha akarunk magunkkal valamit csinálni. A testünkkel és ez a fizikai behatás, inger örömet, jó érzést vált ki belőlünk. Főleg szexuálisan. 

Számomra ezért ez a dolog (a nudizmus) összeegyeztethetetlen a szabadsággal, a szórakozással, a kikapcsolódással sem családdal, sem rokonokkal, sem barátokkal. Éppen ellenkezőleg mérhetetlenül feszélyez és kellemetlenséggel tölt el. Nemcsak a családtagjaim irányába, hanem a többi, számomra meztelen ember irányába is, legyen az fiatal vagy idősebb.
Képtelen vagyok ellazulni egy ilyen helyen, pláne aludni széttett lábakkal ...

Gondolkodtam azon, hogy lehet az a probléma, hogy én úgy nézek, tekintek minden meztelen emberre, mint egy „lehetséges szeretőre”, de ez nagyképű megfogalmazás és nem festi le jól az érzéseimet. Ezt megint nem tudom jól megfogalmazni. Olyas valakire, akivel kapcsolatba kerülhetek (nem csak testiségre gondolok), hanem egyszerű emberi kapcsolatokra, holott tudom, hogy ez lehetetlen, hiszen nem megyek oda mindenkihez, és mutatkozok be, nem leszünk munkatársak, nem leszünk üzletvezetők ...  

Engem a nők érdekelnek, és ha szembe jön velem egy meztelen nő akkor azt bizony megnézem. Nem azért, mert prédát látok benne vagy a saját testi vágyaim kielégülését, hanem egyszerűen azért, mert ez érdekel, ezt találom vonzónak, szépnek, esztétikusnak. És hogyha egy számomra tetsző nő jön velem szemben, akkor én szintúgy meztelenül állok (a szó szoros és átvitt értelmében) előtte. Mert erre ez a természetes reakció, szerintem. És biztos vagyok benne, hogy a nők, legyen az fiatalabb vagy idősebb, ugyanúgy megnézik a meztelen férfiakat, és biztos vagyok benne, hogy a férfiasságukra vetik első pillantásuk vagy a másodikat. Csak náluk nincs, ami ágaskodjon. Nem szignifikáns a visszajelzés, legalábbis testileg.

De ez kellemetlen, nem helyénvaló, mivel ez nem egy intim közeg. Legalábbis nem olyan értelemben, ahogy én azt elképzelném. 

Én úgy gondolom, hogy a meztelenkedés egy olyan intim dolog, ami két emberre tartozik.

Szerintem akik nudista strandra járnak, azok kedvelik az extrém helyzeteket, felizgatja őket az, hogyha nézik őket, bizonyos szinten exhibicionisták, és könnyen lehet, hogy a strandon kívül hasonlóan nyitott, kitárulkozó kapcsolatot folytatnak. Tehát valójában számukra a nudizmus az csak egy lehetőség a sok közül, amelyen belül kibontakozhatnak és kiélhetik a vágyaikat. Nálunk nincs igazán sosem négyszemközt, és négy fal közt.

Számomra az már gusztustalan, amikor valaki orálisan elégíti ki a párját, sőt közösülnek vagy hogyha ráadásként még körbeállják mások őket, fiataltól kezdve az idősödő, nyugdíj előtt álló vagy már nyugdíjas férfiakig, akik ezalatt próbálnak önkielégítést végezni, valaki erekció híján nem túl sok sikerrel.

És bár nem ítélkezhetek mások felett, hiszen manapság már nem különíthetők el egymástól a deviáns és morális viselkedésformák, azt sem tudom, hogy ez, amiről beszéltem miről szól, hova tartozik, lehet csak a világnézetem túlságosan prűd, bigott, szűk látókörű, konzervatív ...

Szóval úgy gondolom, végső konklúzióként, hogy ez a kitárulkozó emberek „sportja”, amivel nem tudok azonosulni sem elfogadni, mert groteszk és durva módon avatkozik be a magánszférába ...