Az én nyelvtanulásomból már csak egy amerikai út hiányzik, ami valószínűleg sosem fog bekövetkezni. Legalábbis 1 éves időtartamig biztosan nem.
Amit tudok angol nyelvből (németet 9 évig tanultam, és egyetlen egy kifejezést tudok: I mache mir einen Scheißdreck daraus. Fogalmam sincs, helyes -e így a mondat.), azt mind autodidakta módon sajátítottam el.
(Még egy faintos megjegyzés a némethez. Anno, amikor középiskolába jelentkeztem, az iskola küldött egy levelet, amiben arról kérdeztek, milyen nyelvet szeretnék tanulni. Még meg is nyugtattak benne, hogy bármelyiket választhatom.
Az angolt választottam. Emlékszem, hogy a tanévnyitó napja volt, a ceremónia után betereltek minket az osztálytermünkbe. 33 volt az osztálylétszám. A 33-ból 26-27-28 (pontosan már nem tudom) diák az angolt jelölte be. Szóval megszeppent kis tekintettel ültem a széken, rajtam kívül a 33 leendő osztálytársammal, amikor bejött az igazgatóhelyettes és azt mondta, nem számoltak azzal, hogy ennyien akarnak angolt tanulni, ezért aki általánosban németet tanult, az mostantól itt is azt fog, ugyanis ennyi angol csoporthoz nem tudják biztosítani a feltételeket.)
Az angollal valamikor a húszas éveim elején kezdtem el foglalkozni. Mint ez feljebb kiderült, néhány tanfolyamon (és nem mellesleg több és többféle nyelvvizsgán is) részt vettem, kevesebb, semmint több sikerrel. Alapvetően autodidakta módon sajátítottam el azt a tudást, amit ma birtoklok és ami egyébként még ma is hiányos, már ami a másik fél megértését illeti. Ahhoz kellene egy külföldi út ...
Ami kellett hozzá avagy ahogy én tanultam és tanulok mind a mai napig:
-egy amerikai ismerős, akit az Internetnek köszönhetően ismertem meg (lám-lám lehet jóra is használni a technikát);
-levelezés (amivel az angol szavak helyesírását is erősen elsajátíthatom);
-olyan témák, amik mindkettőnket érdekelnek (és olyanok, amik csak engem);
-önszorgalom, hogy szavakat és kifejezéseket írjak ki az adott topichoz a Magay-féle nagyszótárból (remek kifejezések találhatóak benne), amikkel változatosabbá tudom tenni a beszélgetéseinket és amik közül a szimpatikusabbakat rendszeresen lejegyzetelem és bizonyos időközönként elővéve memorizálom őket.
És itt kitérnék erre az utolsó bekezdésre, ami véleményem szerint a legfontosabb! Hiába tanulsz meg 100 szót, 100 kifejezést (amit egyébként általánosban/középiskolában/nyelviskolában rendszeresen erőltetnek) a többsége elsikkad, és még többszöri átismétlés után sem fogod tudni az összeset megjegyezni. A megoldás, hogy olyan szavakat és kifejezéseket tanulj meg, amik -szó szerint- témába vágnak. Fel kell dobni egy általad szimpatikusnak talált topicot (zene, kirándulás, kurvák), bármi. Erre tudsz asszociálni. Nem kell 100 szót meg 100 kifejezést megtanulnod minden témához, írj ki egy tucatot, ami a TE SZÓKINCSEDBE, a TE STÍLUSODBA beleillik, és máris sokkal jobban fogod tudni őket memorizálni, sokkal hamarabb és biztosabban fogod megtanulni. Pontosan azért, mert emlékezni fogsz rá milyen témában, milyen mondatkapcsolatban használtad, hogy akkor, amikor te erről akartál beszélni a másik félnek, akkor miért akartad így használni, mit akarták ezzel kifejezni (az érzéseidhez, emlékeidhez fognak kötődni -nem egy vadidegen faszsághoz). Fel fog villanni előtted a bekezdés, amiben használtad. Viccesen hangzik, de tényleg így van. Viszont neked is tenned kell ezért. Kijegyzetelni, és legalább havonta egyszer-egyszer elővenni, memorizálni addig, amíg a szavaknak és kifejezéseknek mondjuk a 90%-át fejből nem fújod. Akkor félreteszed, és egy hónap múlva megint előveszed ...
Még egy fontos megjegyzés. Szerintem egy jó alapfokú nyelvtanfolyam egy jó nyelvtanárral (nem nyelvvizsga) mindenképpen tanácsos lenne. Azért, hogy lássad a tanulni kívánt nyelvet és azt hogyan épül fel.
Ez mindenképpen fontos lenne ...
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése