Sandy, avagy a vihar utáni állapot

Emlékszem annak idején milyen elfojtott reménnyel és lelkesedéssel olvastam az FHM-es interjút vele; egy magyar (jó, nem teljesen) nő, aki bár a leszbi-pornóban utazik, de mégis, szavaiban az intelligencia, az idilli-idealista életfelfogás, valamint az erkölcsösség szikralángja sejlett fel (micsoda ambivalencia, mi?).

Aztán ezt a képet egyre inkább beárnyékolta a másik vaginájában, ököllel való turkálás, az egymásra vizelős orgiák, valamint az az alternatív alakítása, amikor tulajdonképpen tejet fosott barátosnéja testére. És így tovább, és így tovább.

Azt hiszem a megannyi stáció után filmes életében, ahol mindig, a moralitás apró, sárguló, száradó kis gazcsomóját tiporta meg, elérkeztünk az utolsó szakasz egyik jelentős momentumához; a plasztikai sebészethez.

Milyen borzalmasan libidóromboló látni fiatalkorának par excellene módon csodált szőke amazonját ily rút módon elkorcsosulni.

Sandy, mi történt a régi éneddel (vagy mindig is ilyen voltál)?

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése