Klímakivonat #1

I. Klimatológia

A mostani extrém szárazságot meteorológiai cirkulációs folyamatok okozzák. Bár a múltban is voltak súlyos aszályok, és lesznek a jövőben is, azonban a mostani azért extrém és szokatlan, mert gyakorlatilag az északi félteke jelentős részét érinti.

Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy ez a klímaváltozás következménye, ugyanis ahhoz hosszútávú trendnek kell kialakulnia. Ezt az elmúlt 30-40 év átlagából egyértelműen nem lehet megállapítani, mivel eddig nem történt szignifikáns csapadék mennyiség csökkenés.

Magyarországon átlagosan három évente előfordul egy szárazabb vagy csapadékosabb év. 

Rendszertelenül előfordulnak továbbá tartósan száraz, illetve csapadékos évek sorozatban is, mint a jelenleg is zajló (2021, 2022).

[...] az extrém kilengések hozzátartoznak a mi éghajlatunkhoz.

DE! A következő évtizedekre a legtöbb klímaszimuláció azt mutatja, hogy a hőmérséklet emelkedése intenzívebbé fog válni mind a négy évszakban, illetve a nyarak trendje egyre forróbb időszakokat mutat. A csapadék évi mennyiségében nem lesz jelentős változás. Ez köszönhető annak, hogy a nyári félévben jelentősen csökkenni fog, a téli félévben pedig várhatóan jelentősen növekedni fog a lehullott csapadék mennyisége.

[...] a csapadékintenzitás is növekedni fog. Ez azt jelenti, hogy egyre gyakrabban fog előfordulni, hogy néhány óra alatt szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék fog hullani, amely elérheti egyszerre akár a több havi átlagot is.

Várhatóan a zivatarok is egyre intenzívebbek lesznek melyek kísérőjelenségei (pl. villámlás, jégverés, orkán erejű szél és széllökések) további jelentős károkat okozhatnak egyes években a különböző hazai mezőgazdasági területeken.

Ha mindez nem lenne elég, még gondolni kell a tavaszi, későtavaszi fagyok okozta pusztításra is.

Tehát egyszerre kell felkészülni a hőstresszre, a szárazságra, a csapadékintenzitás növekedésére és a zivatarok okozta szélsőségekre a vegetációs időszakban, különösen nyáron.

II. Lehetőségek és a jövő

Minél hamarabb megoldást kell találni a célzott felszíni és felszín alatti víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvíz-utánpótlási célú hasznosítására új technológiai megoldásokkal. 

Kaliforniában, Mexikóban, Nyugat- és Dél-Európában már hosszú ideje kipróbált megoldásnak számít a felszín alatti vízutánpótlási és -visszatartási műszaki megoldások (Felügyelt Talajvízutánpótlásos Eljárás – Managed Aquifer Recharge MAR) alkalmazása, legyen szó akár mezőgazdasági földek öntözéséről, akár ivóvíz-biztosításról. Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint egy felszíni gátat, csak éppen a szerkezet a kőzetekben helyezkedik el, és ott duzzasztja vissza a vizet.

Másik megoldás a lehulló csapadék betározása (záportározók). A felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Az öntözés mellett egy vízmegtartási koncepció megalkotása lehet a megfelelő megoldás aszálykárok mérséklésére.

Megoldás lehet az is, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba, pl. az Alföldről a Kisalföldre vagy a Dunántúl síkvidékeire. Dél-Európában és a Balkánon tömeges mértékben hagynak fel a gabonatermesztéssel, ugyanakkor Észak-Európában, a Német-, a Lengyel-és a Kelet-európai-síkvidék északi felén növekszik a gabonatermesztésbe fogott területek kiterjedése. (Hasonló jelenséget láthatunk a szőlőtermesztésben is. A klímaváltozás következtében 300-500 km-rel északabbra húzódott az ideális bortermő területek határa és ma már a Skandináv-félsziget déli felén is sikerrel termesztenek szőlőt.)

Az idei és tavalyi aszály felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon. Az aszályra hajlamos régiókban (pl. Homokhátság, Kiskunság) a kukorica egyik legfőbb alternatívája a cirok lehet, amelynek sokkal jobb a hőstressz- és aszálystressztűrő képessége. Az 1920-as, 1930-as évekig elterjedt volt hazánkban, de az elmúlt 50-60 évben visszaszorult a termőterülete.

Magyarországnak világviszonylatban is egyedülálló növényi génbankja van, egy világon egyedülálló génbankrendszer (Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, Tápiószele - https://www.nodik.org/), és folyamatosan tudunk nemesíteni és fejleszteni a változó klímához, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat.

-----------

Összességében elmondható, hogy mind rövidtávon, mind hosszútávon az öntözés önmagában nem jelent elégséges megoldást a szárazságra és az aszálykárokra. Csak úgy lehet az időjárás és a klímaváltozás szélsőségire felkészülni, ha több alternatív technikát és technológiát egyszerre vet be a hazai agrárszektor, illetve a központi döntéshozatal a szakemberekkel, kutatóközpontokkal, gazdálkodókkal kooperálva régiónként, helyi szinten próbál megoldást találni és segítséget nyújtani.

--->Teljes cikk<---