Olyan, mint amikor elvárják tőled, hogy szavalj el egy verset, de (befogják a szádat) nem használhatod a szádat.
Olyan, mint amikor elvárják tőled, hogy indulj a futóversenyen, de már a rajtvonalnál (elgáncsolnak) összegabalyodik a cipőfűződ.
Olyan, mint amikor minden egyes lélegzetvételnél rákoppintanak az ember orrára, majd fontoskodva megjegyzik, hogy most még megengedtem, hogy levegőt vegyél, de legközelebb már nem biztos.
És a következő lélegzetvételnél már mindig ez fog a fejedben (fájni) járni, nem tudsz már másra gondolni, csak a következő levegővételre, ami egyre kevesebbé válik és szép lassan megfulladsz, az általuk generált, aztán ellen fordított (szorongásuk?) szorongásod által.
Saját magadat fullasztod meg.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése