Már magamnak sem kellek ...

Egyik este, 11 óra körül úgy gondoltam, hogy szexuális értelemben befektetek magamba.

A gyors előkészületek után (letoltam a pizsamanacim) megnyitottam a frappánsan csak 'x'-re keresztelt mappámat, hogy a fiatalabb és idősebb nőket ábrázoló jpg-áradattal kényeztessem troglodita érzelmi világomban petyhüdtküdő, bánatos bránerem ...

... de közben elaludtam. Nem gondoltam volna, hogy ilyen lehetséges. Nekem sikerült. Álommanó varázslatos pálcájával a melatonin termelésemre zúdított potens csillaghullást ...

Már csak arra eszméltem fel, hogy a nyitott ablakon besuhanó hideg, tavaszi levegő totálisan lefagyasztotta golyóimat, makkom pedig csak azért menekült meg a helyi glaciális szakasztól, mert visszahúzódott bőrtokos menedékébe téli álmot aludni.

Kezdetben megfejthetetlen volt számomra a szétrakott lábak között predátorszerűen rám meredő alien-alak, de aztán néhány fájdalmas, csipás pillantás után manifesztálódott számomra a 100%-os fényerővel reám tekintő laptopképernyő genitális tartalma ...

Milyen jó, hogy egyedül vagyok, így nem ránthat nyithat rám senki ...

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése