A hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban*

„... a nemzet szó sok évszázadon keresztül a nemesek szinonimája volt, vagyis hiába beszélt egy paraszt magyarul, ő nem tartozott a nemzethez. Később meg a hungarus-tudat dominált, azaz az országgal való azonosulás, vagyis az is hungarusnak, „magyarnak” tarthatta magát, aki egy szót sem tudott magyarul. A nemzet tehát folyamatosan változó terminus. A romantika vezeti be a nemzetállam eszményét, ebben a mai napig összecsúsznak a fogalmak, így lett a nemzet egyenlő egy kultúrával, egy történelemmel és egy határokkal körberajzolható állammal (nem beszélve az áhított nyelvi egységről). E felfogás veszélyeit láthatjuk például Romániában, Szlovákiában, és így tovább, amennyiben nemzetállamként definiálják magukat. Ezeket a fogalmakat tudatosan vetítették egymásra, politikai szándék áll mögötte.”


Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése