Nem tudom, hogy bárkinek is feltűnt -e, de mindig struktúra szerint dolgoztam, illetve készítettem a posztokat.
Az első mindig egy ad hoc történet, aktuális észrevételeim alapján vagy egy komolyabb hangvételű, morális témákat boncolgató okfejtésem.
A második mindig képeket tartalmazó, főleg szuperszexi, széplábú, fenséges járomcsontú nőkről.
A harmadik esetében a téma már kevésbé kötöttebb, de itt is elmondható, hogy az esetek döntő többségében kép + szöveg kombinációt alkalmaztam, ami kép és vers asszociáció vagy egy, a mindennapi életet megkönnyítő találmány, esetleg egy újonnan feltalált, innovatív dolog, ami nekem tetszik.
A negyedik pedig nem szólt másról, mint a mozgókép tartalmakról: természeti tájakról, zenékről ...
Sokszor meglehetősen nehéz volt tartani ez a fajta felépítést, egy-két esetet leszámítva nem is sikerült, de azért igyekeztem és jó munkát végeztem, ugyanakkor ez azzal is járt, hogy egyre ritkábban tudtam posztolni.
Mostanra eljutottam arra a szintre, hogy nem tudom fenntartani ezt a metódust. Egyszerűen nem olvasok, nem keresgélek túl sűrűn a neten, ezáltal nem találok elég témát, nem ér annyi inger, nincs mi motiválja a gondolataimat. És, hogy őszinte legyek, valahogy nem is érdekel már annyira.
Vannak még magánjellegű gondolataim, amiket még jópár évvel ezelőtt írtam, amelyek egy része nagyon magánjellegű -értelemszerűen ezáltal sosem fogom posztolni-, másik része viszont akár publikálható ... csak elő kell keresnem őket a mentésből.
A jól bevált, rendszerezett struktúrát azonban nem tudom folytatni ...
Posztok lesznek, de nem a megszokott mederben, hanem ad hoc módon, ahogy nekem tetszik. Viszont ez azzal jár -legalábbis számomra-, hogy a minőség csorbulni fog, amit nem tudom, mennyire fogok elviselni ...
Hamarosan kiderül.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése