Rossz utakon döcög már velem
az életem:
de minden útját szeretem.
Mint akivel egy bolond vonat
vad ég alatt
sivár, gonosz tájon halad.
S amint fa és cserje tünedez,
elrévedez:
zord út, de milyen érdekes!
Egymás után marad minden el.
Kopár e hely!
De szívem fölizgulva ver.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése