Random kimozdulásaim során egyfolytában engem találnak meg azok az emberek, akik útbaigazítást kérnek. Legtöbbször nem tudok nekik segíteni. Mindig mondják milyen céget keresnek vagy milyen utcát. Az utóbbi a kedvencem. Miért kellene nekem minden utcát fejben tartanom; pláne egy városét.
Azt sem tudom, hogy a szomszédos utcának mi a neve. Mint ahogy a közvetlen szomszédjaimon kívül egy kezemen meg tudom számolni, hogy kiknek tudom a nevét az utcában. Nem érdekel.
Általában azzal a rendkívül frappáns és unalmas szlogennel szoktam válaszolni, hogy:
- fogalmam sincs, nem vagyok idevalósi;
- sajnos nem tudok segíteni, most vagyok itt én is először.
Persze a parasztnak ennyi nem elég; flegmán, sértetten, idegesen odalöki nekem félvállról, hadonászva, hogy már én vagyok a harmadik ember, akit megkérdez, de senki nem tudja neki megmondani merre van ez-meg-amaz. Nem igaz, hogy ennyit kell keresnie. Már erre is járt, meg amarra. Milyen sok idő eltelt, neki meg egyéb dolgai volnának, nem ér rá ilyesmire.
Az ilyen mégis mi a kurva anyját képzel, most őszintén.
Hogyha készülök valahova, akkor az a minimum, hogy utánanézek a helynek, helyiségnek:
Google Maps.
Pillanatok alatt megvan a keresett utca. Két klikk és még ki is lehet nyomtatni. Kézbe vehető. Ennyibe fáj az egész.
Azért, mert a buta fasz felkészületlen és/vagy lusta és/vagy ostoba, nehogy már én legyek a hibás.
(Ennél már csak az jobb, amikor a semmi közepén tekerek a biciklivel és a szembe sávból áthúzza a kocsit a felezőn úgy, hogy majdnem elcsap; a manőver közben még vadul integet is a kezével. Lefékez, majd megkérdezi tőlem, hol tud szedni medvehagymát, mert azt hallotta, hogy ennek az erdőnek valamelyik részén, ami itt húzódik az út mellett, van egy regiment, és mindenki innen hozza. Ő szintúgy akar. Elkerekedik a szemem, tulajdonképpen fogalmam sincs arról sem, mi az a medvehagyma, továbbá közlöm vele, hogy lehet errefelé nem lenne tanácsos szedni, mert ki van rakva egy 'magánterület' nevezetű tábla. Pislog, lényegében fel sem fogja, hogy mit mondtam neki, tovább ecseteli, hogy hát ez meg az is mondta, hogy itt van, itt lehet szedni. (Mintha engem akarna meggyőzni az igazáról.) De biztosan nem tudom, hol lehet szedni, mert neki nagyon kell. Ilyenkor van az, hogy meghúzom a vállam, veszek egy nagy lendületet, és hajtok tovább.)
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése