Elite Pain casting / Maya

Szép vad világ a BDSM világa.

Főszerepben Dr. Lomp, ez a colos, nazális hangú, Pierre Woodman bácsi bundáját idéző, büntető manus, aki lelkiismeret-furdalás nélkül alázza a csajokat mind szavakban, mind tettekben.

A filmek egyértelműen megjátszottak, de a kasztingoknak is van egy jelentős csoportja, ahol már ismert delikvensek és előre eltervezett párbeszédek, sikítások -van, hogy épp bimbótekerés előtt súgják oda az áldozatnak, hogy mutasson már valami fájdalmat-, nyögések, könnyes szemek és „jajj ne verd pirosalmára a popsim, nagyúr!” (s)óhajtó mondatok vannak, melyeket még hatásvadászabbá tesz a nedvességre olajfolyammá váló make-up.

Előfordulnak persze olyan hölgyek is, akik elképesztő magabiztossággal, önbizalommal érkeznek, már-már lenéző/lekezelő amazoni hősnőként adják el magukat, aztán a teszt első gyakorlata során használt sokágú korbács testet érő égető/csípő harapása által okozott alázatos zokogás villámgyorsan lúgozza ki hamis jellemük stigmáit.

Ugyanakkor van néhány gyöngyszem, melyeknél a kislányos ártatlanság nem az elmebántalmat és ribancságot vagy a maszk mögé bújtatott érdekszínészt palástolja, hanem az igazi, gyengéd, érző, filigrán személyiséget, amivel manapság már nem nagyon találkozni az emancipuncifikált, felsőbbrendű, modern magyar nők körében.

Ezen hölgyek többségénél szokott lenni mindig egy pillanat, amikor megtörnek.

A megalázó gondolat (mit keresek itt, hogy kerültem ide, miért vállalkoztam erre) ugyanolyan gyors, fájdalmas, csípő, égető érzéssel karistolja agyuk membránjait, mint ahogyan a nádpálcák, ostorok, korbácsok vörös-lilás fogakként marják az addig makulátlan volt, hófehér bőrüket.

Dr. Lomp bácsi pedig, minden egyes lesújtó, fegyelmező karcsapása előtt, bújtatott mosollyal az arcán megjegyzi, hogy ez az eszköz hihetetlen fájdalmat okoz, tovább fokozva a testi-lelki diszfunkció brutális keserűségét, majd a kibérelt szoba falairól visszaverődő, visszhangzó csattanások és a női, elfojtani próbált, de mégis kiszakadt nyögések hullámhosszaiban kéjesen fürödve Dr. Lomp faarccal konstatálja kegyetlensége nagyszerűségét.

Viszont, vannak olyan érzéketlen erős, agilis nők, akiken szadomahóhérunk, igazán őszinte és brutális elszántsága ellenére sem tud kifogni, és akiket a holtpont elérésekor a kasztingért (és esetleg később a filmezésért) felkínált jelentős pénzösszeg filmes karrier lehetősége további kitartásra és a teszt befejezésére ösztökél.

Így tehát, az egyik kedvencem Maya lett; egyrészt mert igazi művészlélek némber, másrészt pedig diszciplína bácsi mindenki másnál jobban megbüntette, de ő, egy jól elhelyezett puncirásújtást leszámítva, férfiakat meghazudtoló módon tűrte/bírta a strapát. Sőt, nagyon értelmesen, érthetően és szépen beszélt. Ráadásul még szép is volt, arcra és alakra egyaránt -leszámítva azt az undorító tetoválást a mellkasán.

Maya, a hős, de nem méhecske; bár, csípésekkel tele.