Nézem ezeket az ASMR vagy minek nevezendő videókat. Egyrészt a döntő többség nem tudom mitől van úgy elalélva. Engem személy szerint ezek a fülbe suttogó, fejbőrön karistoló, háton súrolódó, lábujjbütyök triggerpontozó effektek sokkal inkább idegesítenek és megőrjítenek, semminthogy a mély kielégülés fázisának alfa-csakrás csappantyúit nyissák meg ...
De hát, biztos velem van a baj.
A következő, amikor a szerencsétlen gyerek, húszféle kiropraktőrhöz, meg harmincféle manuálterapeutához jár, és mindegyik mond valami fantasztikusan okosnak hitt blődséget az izmait és a vázrendszerét illetően (és azt persze mindegyik hozzáteszi, hogy a problémáit nem lehet megoldani, hiszen 18 éves kor után már nem lehet, de a kezelés mindenképpen kell és fontos), és nem számít, hogy éppen egy nappal ezelőtt volt a delikvens csont- és izomátforgatáson, a következő nap, a nagytudású orvos, kinek rendelőjének falán vagy százféle oklevél és egyéb, az emberi test anatómiájának elismeréséről nyilatkozó végzettségei hemzsegnek, azt mondja: nagyon merevek az izmaid, tele van a hátad, a vállad, a combod izomcsomókkal, de nagyon mélyen, amiket mindenképpen fel kell oldani.
A másik balfaszt, akit meg a sajtreszelőtől kezdve, a kapán át, egy sajátos kinézető vibrátorig mindennel püfölnek ... vörösödő, a homlokán kidudorodó fejjel láthatjuk szenvedni. Néha tényleg nem tudom eldönteni, hogy ez most komoly vagy egyfajta paródia, amely mögött szimplán vagyonszerzési próbálkozás van mindkét részről.
A legjobb, amikor valami távol-keleti lebujba megy, és a nő, szakad, izzadt ruhában és lyukas zokniban, a mellette henyélő kutyával meg az egytucat bogárral, simán, mindenféle sámáni eszköz nélkül, a puszta könyökével megkínálja hősünk testét, aki eközben eltorzult, beesett arccal esetlen kézmozdulatokat tesz, hogy letolja magáról a láthatóan jól szórakozó ázsiai kínvallatót ... közben előkerül egy másik kínvallató, akiről kiderül, hogy a főnök, aki, hogy barátságos légkört teremtsen a szabad ég alatt! meggyújt egy füstölőt és tört angolsággal megszólal: inaff péjn, szőr? níííd móóór, szőr? ju hev big problemsz hir, hir and hir, szőr, cáf, tájt, bek, solder ... szőr ...
Amitől meg inkább a hányinger kerülget: azok a helyek, ahol csak férfiak masszíroznak főleg férfiakat. Persze ez úgy van tálalva, hogy ez egy ősi rituálé, a régi időkben a királyokat is ebben a fajta bánásmódban részesítették, kényeztették. Szóval, minden ilyen homokos helyen van valami frappáns ukáz, mi miért is történik úgy, ahogy nem kellene ... És kettő vagy akár több férfi masszíroz, meglehetősen félreértetetlen mozdulatokkal, arcukon elaléló-állapotközeli mélasággal ... Ezek a lassú, már-már kéjes mozdulatok ... amikor úgy masszírozza a férfi lábujjait, hogy azok tíz centire vannak a szájától ... és ... nem is folytatom tovább ... Képtelen lennék ellazulni.
A páciensek kilencven százaléka nem rendelőbe vagy valamilyen egészségügyi helyiségbe jut el, hanem szimplán lakótelepi vagy alagsori helyiségek, szobák vannak „berendezve”. Minden egymás hegyén-hátán, rendetlenség. Higiénia ... amikor a köpölyözés úgy megy, hogy le sem takarítja az előző páciens után ... és mindezt felveszik kamerára ... Az ágy, ami sokszor nyikorog és/vagy szakadt, sérült, izzadságfoltos ... az egyik kedvenc jelenetem, amikor a masszőrcsaj, miután sima konyhai törlőkendővel letakarítja az olajat a férfi testéről, az összegyűrt galacsint egyszerűen odahajítja a sarokba, a parkettára, a földre...
A slusszpoén: amikor tolókocsiban vagy éppen ölben viszik
vagy kvazimódóként, hatalmas fájdalmak közepette besántikál
elhomályosult, már-már könnyes arccal, a professzor pedig mindenféle
látlelet, röntgen nélkül, durván harminc perces kezeléssel a pokolból a
mennyországba repíti hősünket, aki kivirágzott arccal trappol végig
Usain Bolt képességeit is meghazudtoló módon a meglehetősen szűk
folyosón. Ja, azt azért említsük meg újra: hogyha mégsem manifesztálódik
a doktorunk keze által a mozgásszabadság földöntúli csodája, akkor
gyorsan, biztos, ami biztos hozzáteszi: van, ami már nem gyógyítható
...
