Az univerzumunk már a keletkezése óta foroghat, így akár egy óriási fekete lyuk belsejében is lehetünk.
A kozmológusok szerint az univerzum: homogén és izotróp >>> minden irányban egységesnek és egyformának tartják.
→ a valaha vizsgált legtávolabbi és legősibb galaxisokat elemzésével ezt a JADES megkérdőjelezi.
(Egy valóban izotróp univerzumban a galaxisok forgásiránya egyenletesen oszlana meg: nagyjából 50%-uk az óramutató járásával megegyezően, míg másik felük azzal ellentétesen forogna. A JWST felmérése azonban jelentős eltérést mutatott: a vizsgált galaxisok körülbelül kétharmada az óramutató járásával egyező irányba forog – ezzel ellentétesen pedig mindössze az egyharmaduk.)
Két lehetséges magyarázat:
Két lehetséges magyarázat:
│ az univerzumunk már a születése pillanatában is rendelkezett egyfajta forgó mozgással >>> hogy ha az univerzum valóban forog, akkor mégis „miben”? ►►► a fekete lyuk-kozmológia: maga az univerzum is egy fekete lyuk belsejében található.
„Az egyik lehetséges értelmezés az, hogy a világegyetem eleve forgással jött létre. Ez az elképzelés szépen összecseng a fekete lyuk-kozmológia elméletével. Ha viszont valóban így van, az azt jelenti, hogy jelenlegi elképzeléseink a kozmoszról hiányosak.
║ a Doppler-effektus >>>
A Doppler-effektus olyan jelenség, amely során a hullámok (például a hang vagy a fény) frekvenciája megváltozik attól függően, hogy a hullám forrása és a megfigyelő egymáshoz képest milyen irányban és sebességgel mozog. Ha egy forrás közeledik hozzánk, magasabb frekvenciát érzékelünk (például magasabb hangot vagy kékebb fényt), míg ha távolodik, akkor alacsonyabb frekvenciát (mélyebb hangot vagy vörösebb fényt) tapasztalunk. Ez a jelenség kulcsfontosságú az asztrofizikában, hiszen segítségével meghatározhatjuk, hogy a galaxisok távolodnak-e vagy közelednek-e hozzánk, és ezáltal pontosabb képet kaphatunk az univerzum mozgásairól és fejlődéséről.
→ a Föld forgása, amely együtt mozog a Tejútrendszerrel, befolyásolhatja a távoli galaxisok fényének érzékelt frekvenciáját ►►► a galaxisok, amelyek forgásiránya ellentétes bolygónk mozgásával, fényük „összenyomódása” miatt fényesebbnek tűnhetnek és ezáltal a teleszkóp több ilyen forgási irányú galaxist láthat, mint amennyi ténylegesen létezik.
║ a Doppler-effektus >>>
A Doppler-effektus olyan jelenség, amely során a hullámok (például a hang vagy a fény) frekvenciája megváltozik attól függően, hogy a hullám forrása és a megfigyelő egymáshoz képest milyen irányban és sebességgel mozog. Ha egy forrás közeledik hozzánk, magasabb frekvenciát érzékelünk (például magasabb hangot vagy kékebb fényt), míg ha távolodik, akkor alacsonyabb frekvenciát (mélyebb hangot vagy vörösebb fényt) tapasztalunk. Ez a jelenség kulcsfontosságú az asztrofizikában, hiszen segítségével meghatározhatjuk, hogy a galaxisok távolodnak-e vagy közelednek-e hozzánk, és ezáltal pontosabb képet kaphatunk az univerzum mozgásairól és fejlődéséről.
→ a Föld forgása, amely együtt mozog a Tejútrendszerrel, befolyásolhatja a távoli galaxisok fényének érzékelt frekvenciáját ►►► a galaxisok, amelyek forgásiránya ellentétes bolygónk mozgásával, fényük „összenyomódása” miatt fényesebbnek tűnhetnek és ezáltal a teleszkóp több ilyen forgási irányú galaxist láthat, mint amennyi ténylegesen létezik.
